Régóta vártam már a KONA N-es verzióját. Egy kis egyeztetéssel sikerült pont úgy intézni, hogy egy kirándulással és munkával egybekötve Ausztria és Szlovénia érintésével lehessen kipróbálni.
Kona N? De miéééért?
De hogy miért is érdekes ez? Részemről a Hyundai i30N az egyik legizgalmasabb hot hatch, amit ma gyártanak. Nem is titok, az új autós álomgarázs tagja. Ennek SUV verziója a Kona N, ha le akarjuk egyszerűsíteni a képletet. Teljes képzavar számomra, hogy miért készül egy “trackday”-re fejlesztett kisautóból egy emelt hasmagasságú városi játszós. Főleg ilyen specifikációkkal, hogy 280 lóerő, adaptív futómű, és a teljesítmény leadásra kihegyezett LSD rendszer. De úgy látszik, a divat mindent felülír, és ha ez most a trendi, ilyen is kell.
Az első utam a pályára vezetett, hogy összehasonlítsam az i30N-el. Mit ne mondjak, érződik, hogy ez egy magasabbra épített autó. De meglepődtem, mert nagyobb különbségre számítottam. Rendkívül élénken, és jól mozog a kanyargós, terhelésváltós szakaszokon is, miközben az egyeneseken bődületes erővel indul meg, és a kanyarok féktávjai sem ijesztik meg. Kifejezetten kellemes játékszer, ugyanakkor azt gondolom, hogy sokkal inkább utcai harcos, mint az i30N. A kistestvér jobban érzi magát pályán, és a hétköznapokban valószínüleg a Normal üzemmódot fogja használni a gazdi. Szemben a Kona N-el, ahol utcán is előkerülhet az N-Mód, vagy valamelyik Custom (egyedi konfigurációs) beállítás.
Kona N – Utazni is jó?
Nade, most, hogy láttuk, a Kona N ügyes a pályán, jött a puding próbája. Kipróbáljuk, milyen az, amikor 4 ember hosszútávra ül bele, és indul neki világot látni Sport Utilityként használva az autót. Az első gondolatom, hogy azért a Kona nem olyan nagy autó, hogy az én 196 centim mögé még kényelmesen el lehessen férni. De végülis nem túl terpeszkedősen, de találtunk olyan beállítást, ahol mindenkinek megfelelt a komfort. 4 ember beül, csomagtartó teli, indulhatunk.
Nehéz megállni, hogy az autópályán ne a belsősáv takarítójaként kergesd le az embereket. Egyrészről roppant idegesítő, hogy figyelmetlenül a 3 sávos autópályán a belső kettőt használja az autósok 90%-a, még akkor is, ha jóval a sebességhatár alatt autózik. A külső sáv csak dísznek van. Mindemellett a fölényesen sok erő ami az autóban rejlik, és a külső dizájnból észrevehető sportosság keveseknek egyértelmű. A menetdinamika autópályán is tökéletes, az úttartás remek. Az egyetlen apró észrevétel, hogy a hátsó ülésen azonnal jelezték nemtetszésüket, ahogy az N-módra átkapcsoltam, mert a felkeményedett futómű a hátsó menetkomfortra nincs jó hatással. Így az utazás idejére (és lássuk be, ez azért normális) az adaptív futómű “lágyra” volt állítva. Na mondjuk ez úgy lágy, hogy más autóban a kemény is puhább. 🙂
Összességében a Kona N egy kielégítő utazósautó is lehet. Kényelemben, komfortban megfelel a mai elvárásoknak. Ha nem 190 centis 100+ kilós emberekkel indulsz útnak, akkor még kiemelkedőnek is mondanám, így csak simán megfelelt. A megtett út alatt a sebességhatárokat többé kevésbé betartva 7.7 literes átlagfogyasztást produkált, mely egy 2.0 turbós 280 lóerős autótól, ami egyébként plusz súlyt is cipel magán kívül, egy nagyon derék adat. Én jóval fölé gondoltam az utazás előtt.
Mindent összevetve az i30N nem cserélődött le az álomgarázsomból, de hétköznapokra ha kellene választani, a Kona N-t választanám az i30N-el szemben. Mivel viszont mindenkinek más az igénye a hétköznapokban, így nehéz meghozni ezt a döntést. Te melyiket választanád?
Részletesebb infókért keresd: A Katalógust
